Городок

Ах, как хочется вернуться,
Ах, как хочется ворваться в городок,
На нашу улицу в три дома,
Где всё просто и знакомо на денёк.
Где без спроса ходят в гости,
Где нет зависти и злости, милый дом,
Где рождение справляют
И навеки провожают всем двором.

Время, время, кружат снеги,
И разъехались соседи кто куда,
И когда дома сносили,
Мы с тобой, мой друг, шутили -
Не беда.

Раз в году письмо скупое,
Поздравленье с Рождеством
И долгих лет,
Ровно восемь тихих строчек
И другой какой-то почерк,
Всё, привет. 

Ах, как хочется вернуться,
Ах, как хочется ворваться в городок,
На нашу улицу в три дома,
Где всё просто и знакомо на денёк.
Где без спроса ходят в гости,
Где нет зависти и злости, милый дом,
Где рождение справляют
И навеки провожают всем двором.

Лишь во сне приходят лица,
Не узнать и половины, ярок свет,
Год прошёл, почтовый ящик
Открываю - две газеты, писем нет.

Ах, как хочется вернуться,
Ах, как хочется ворваться в городок,
На нашу улицу в три дома,
Где всё просто и знакомо на денёк.
Где без спроса ходят в гости,
Где нет зависти и злости, милый дом,
Где рождение справляют
И навеки провожают всем двором.

Kisváros

Ó, hogy szeretnék visszatérni,
Ó, hogy rohannék vissza a városkánkba,
Az utcánkba a három házzal,
Ahol minden egyszerű és ismerős, egy napra.
Ahol kérdezés nélkül jön a vendég,
Ahol nincs irigység és harag, édes otthon,
Ahol együtt ünneplik a születést
És együtt kísérnek utolsó utadra.

Idő, megy az idő, a hó örvénylik,
A szomszédok meg szétszéledtek, ki hová,
És amikor a házakat lebontották,
Te és én, barátom, csak vicceltünk:
„Nem is baj.”

Évente egyszer szófukar levél,
Boldog Karácsonyt,
és hosszú boldog éveket!
Pontosan nyolc halk sor,
és kicsit más már a kézírás,
ennyi, szevasz. 

Ó, hogy szeretnék visszatérni,
Ó, hogy rohannék vissza a városkánkba,
Az utcánkba a három házzal,
Ahol minden egyszerű és ismerős, egy napra.
Ahol kérdezés nélkül jön a vendég,
Ahol nincs irigység és harag, édes otthon,
Ahol együtt ünneplik a születést,
És együtt kísérnek utolsó utadra.

Csak álmokban jönnek elő arcok,
Felét meg sem ismerni, vakít a fény,
Egy év megint elment, postaládám
kinyitom: két újság, levél nincs.

Ó, hogy szeretnék visszatérni,
Ó, hogy rohannék vissza a városkánkba,
Az utcánkba a három házzal,
Ahol minden egyszerű és ismerős, egy napra.
Ahol kérdezés nélkül jön a vendég,
Ahol nincs irigység és harag, édes otthon,
Ahol együtt ünneplik a születést
És együtt kísérnek utolsó utadra.